2013. november 29., péntek

Olvasásra ajánlom



                                      


Egy titokzatos idegen egy csecsmőt hagy a Santo Spirito zárdában. A kisbaba ruhái között egy ezüstkulcs rejtőzik, aminek köze lehet származásához.  Rosa 15 évesen hagyja el az apácákat, hogy nevelőnőnek álljon. Mussolini Olaszországában járunk, ahol a II. világháború kitörése rettegést hoz Firenze és környékének lakóira. Rosa élete is óriási fordulatot vesz, amikor koholt vádak alapján börtönbe kerül, de soha nem adja fel, hogy megtalálja szeretteit és megtalálja elveszett családját.

Hétvégi filmajánló


                                            November 30. (szombat)


Játékfilmek


     9.35     Viasat 3                    A vörös Pimpernel     1. rész
           Író: Orczy Ema bárónő

   10.35     Viasat 3                    A vörös Pimpernel     2. rész

   13.00     Story 4                      Christine
           Író: Arthur Schnitzler. A film 1958-ban készült. Fsz.: Romy Schneider, Alain Delon.   Ism.: vasárnap  14.35

   13.25     Film+                         Egy magyar nábob
           Író: Jókai Mór. A film 1966-ban készült.

                 

   19.20      Story 4                      Miss Marple: Szunnyadó gyilkosság
           Író: Agatha Christie

                  



                                             December 1. (vasárnap)


Játékfilmek


   13.00      Duna TV                   Egy fiúnak a fele
           Író: Mikszáth Kálmán. A film 1943-ban készült.

   20.00      Duna TV                   A Zebegényiek
           Író: Mesterházi Lajos. R.: Zsurzs Éva. A film 1978-ban Zsurzs Kati, Páger Antal, Komlós Juci és még sokak közreműködésével készült.

   21.00      Story 4                      Poirot - Hétvégi gyilkosság
           Író: Agatha Christie

   21.40      m1                            Szigorúan bizalmas
           A film 1998-ban két Oscar-díjat kapott, Kim Basinger a legjobb női mellékszereplő megformálásáért.

   22.55     AXN                          Kétségbeesés
           Író: Stephen King

   23.55     m1                             Mindent anyámról
           Spanyol film, amely 2000-ben Oscar-díjat kapott mint a legjobb idegennyelvű film.


Ismeretterjesztő filmek


   20.25     Duna World               Vadászfilm
           1963-ban Széchenyi Zsigmond és felesége hathetes vadászexpedícióra indult Kenyába. Széchenyi Zsigmondné filmfelvételei és Széchenyi Zsigmond vadásznaplója alapján készült a film.

   21.10     Viasat History            A Machu Picchu megfejtése
           Régészek új generációja új adatok és leletek segítségével újra értelmezte az építmény történetét és célját.

   22.06      Hír TV                      Fotógéppel "abból a világból"
           Dr. Szentpéteri Tibor életét a fényképezés szeretete határozta meg. Fiatal korában a természetet örökítette meg. Később megjárta a Don-kanyart, 1956-ban pedig Budapest utcáin fényképezett. Több mint 30000 felvétele mesél történelmünkről. A portréfilm 2001-ben készült.

   22.10     Viasat History           Hajdani barátok
           Drazen Petrovic és Vlade Divac barátok voltak, akik együtt kosárlabdáztak a jugoszláv válogatottban, majd Amerikában az első külföldi játékosok között az NBA csillagai lettek. A balkán-háború azonban két ellentétes térfélre sodorta őket. 1993. június 7-én azonban Petrovic autóbalesetben meghalt. A megrázó történet a két férfi életét és barátságát mutatja be. 

                                                          

2013. november 26., kedd

130 éve született


                                                           Babits Mihály
   

             
   Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos
  (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.)
Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.


Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra (művelt, versszerető - könyv nélkül tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét).

Fájl:Babits Mihály Emlékház Szekszárd.JPG Szülőháza Szekszárdon

 Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába járt.

 Kelemen Auróra

  Babits Mihály 1887, Pécs

Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja a két testvérrel visszaköltözött az anyai nagypapa, Kelemen József szekszárdi házába. A nagymama, született Rácz Innoncentia (Cenci néni a Halálfiai-ból) fogta össze a családot. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Itt ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta.
Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ez után Fogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy utcai gimnáziumban tanított.
Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).

1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (mely azonban csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszról magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, San Remóba). Egy szerelmes verse (Játszottam a kezével) megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.
 
 
1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920. februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a Tanácsköztársaság bukásáig.
1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodott össze Tanner Ilonával.

 Tanner Ilona, Török Sophie


Tanner Ilona egyik öccse: Béla, jogász. Az ő 1928. március 12-én házasságon kívül született lányát: Ildikót fogadta örökbe 1928. szeptember 5-én a gyermektelenségre kárhoztatott Babits házaspár. (A kislány anyja: Irma, Babitsék háztartási alkalmazottja volt.)
Babits Mihálynak vérszerinti gyermeke tehát nem volt.
 
 
Babits Mihály, Török Sophie és Babits Ildikó, 1930, Esztergom
 
Sajnos Ildikó Babits Mihály halála után nehezen jött ki megviselt idegrendszerű nevelőanyjával és 1956-ban Angliába disszidált. Sokáig nagy szegénységben, lakókocsiban, számos macskával élt. 1982-ben halt meg.
 (Forrás:http://epa.oszk.hu/00000/00002/00017/czeizel.html)

1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits sok műve itt született. Ettől kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként működik. 


       Fájl:Esztergom.Babits.Museum5.jpg
           

1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.
1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát.
 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved.


Mai Attila út 133. szám (akkor Attila út 95-99.)



1931. május 1-től 1937. augusztus 18-ig élt a ház első emeletén.

1937-ben tartunk, amikor az Attila úti lakás már kezdett szűknek bizonyulni, hiszen Ildikó cseperedett, nyolc éves volt ekkor, külön szobára volt szüksége. Ezért költöznek át az Attila út 103. szám (akkor Attila út 65/B.) alatti házba.
A negyedik emeleti új lakás szép, tágas, jó meleg, ablakaiból, balkonjáról kilátás nyílik a Vérmezőre.
 

1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.


   Fájl:Babits Mihály emléktáblája I kerület Logodi út 31.JPG    Logodi utca 31.

Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző.




 A költő és kutyája, Ádáz


Fájl:Babits Mihály sírja.jpg

Babits és felesége sírja a Kerepesi temetőben
(Forrás: Wikipédia)


Esti kérdés című versét mondja el maga a költő:
http://www.youtube.com/watch?v=tsS458gIxKo 

2013. november 22., péntek

Olvasásra ajánlom



                              



Rachel, a londoni üzletasszony egy házat örököl vidéken, amelyhez egy kutyamenhely is tartozik. Sok probléma merül fel a házzal, a menhely fenntartásával kapcsolatban, de ahogy a kutyáknak megpróbál új gazdát találni, rájön, hogy a vidéki élet sem áll távol tőle.

Natalie és Johnny vajon rendbe tudják hozni a házasságukat azzal, hogy befogadják Bertie-t, a csintalan basset-houndot, aki fosztogatja a hűtőszekrényt, és rendszeresen feldúlja a házat?

Zoe volt férje egy labrador kölyköt ajándékoz fiainak, azaz Zoe-nak, hiszen a kutya gondozása őrá marad. Ám ekkor megismerkedik Billel, a jóképű orvossal, aki talán megérti.

Ahogy az új kutyatulajdonosok útja keresztezi egymást, sokat tanulnak a hűségről és a feltétel nélküli szeretetről.

Hétvégi filmajánló


                                    November 23. (szombat)


Játékfilmek


   10.55      Film+               Lesz ez még így se!
           1998-ban Jack Nicholson és Helen Hunt is Oscar-díjat kapott filmbeli alakításáért.

   13.35      Film+               Szegény gazdagok
           Író: Jókai Mór. A film 1959-ben készült.

                 

   14.25      Duna TV          Hatholdas rózsakert
           Író: Babits Mihály

                 

   16.35      Duna TV          Özvegy menyasszonyok
           Író: Fedor Ágnes.  Fsz.: Garas Dezső, Pécsi Sándor.

   19.20      Story4              Miss Marple: A Sittaford-rejtély
           Író: Agatha Christie

                 

   21.00      ATV                 Millió dolláros bébi
           Clint Eastwood filmje 2005-ben 4 Oscar-díjat kapott.

   22.50     Cool                   A titkos ablak
           Író: Stephen King

   23.10      Universal Channel   A Bourne-rejtély
           Író: Robert Ludlum





                                   November 24. (vasárnap)


Játékfilmek


   13.05      Film+                  Lovagias ügy
           Író: Hunyady Sándor. A film 1936-ban készült Kabos Gyula és Ráday Imre főszereplésével.

   16.50      Film+                  A Thomas Crown-ügy
           A film 1969-ben Oscar-díjat kapott a Legjobb eredetí filmdal kategóriában.

   20.35      Duna TV             Régimódi történet     6. rész

   21.00      Story4                 Poirot - A titokzatos kék vonat
           Író: Agatha Christie

   21.30       Duna TV            Szerelem
           Író: Déry Tibor. 1971-ben a Cannes-i fesztiválon Külön díjat kapott Darvas Iván és Törőcsik Mari, a Zsűri Nagydíját pedig a rendező Makk Károly kapta.

   21.40        m1                     Mephisto
           Író: Klaus Mann. Szabó István filmje 1982-ben a Legjobb idegennyelvű film kategóriában Oscar-díjas lett.

                 


Ismeretterjesztő filmek


   17.25      Discovery World  Kennedy testőrei 
            A filmben megszólalnak a Titkosszolgálat tagjai, akik közel ötven éven át hallgattak az eseményekről. 

2013. november 20., szerda

155 éve született


                                       Selma Lagerlöf



                      Fájl:Selma Lagerlöf.jpg

                                   Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf

(1858. november 20., Mårbacka, Svédország – 1940. március 16., Mårbacka) svéd írónő.

Nemzetközi sikert a Nils Holgersson csodálatos utazása c. gyermekkönyvével ért el. Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Az újromantika és az impresszionizmus képviselője.


Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja, Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára kihatott.

Fájl:Selma Lagerlofs Marbacka at Sunne.jpg
Az írónő háza, ahol született és élt haláláig.


 Selma Lagerlöf 23 évesen.

1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után.

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat". A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.
Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.
A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.

Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

(Forrás:Wikipédia)