Decemberi könyvajánló

    

Olvasásra ajánlom

                                      


Egy titokzatos idegen egy csecsmőt hagy a Santo Spirito zárdában. A kisbaba ruhái között egy ezüstkulcs rejtőzik, aminek köze lehet származásához.  Rosa 15 évesen hagyja el az apácákat, hogy nevelőnőnek álljon. Mussolini Olaszországában járunk, ahol a II. világháború kitörése rettegést hoz Firenze és környékének lakóira. Rosa élete is óriási fordulatot vesz, amikor koholt vádak alapján börtönbe kerül, de soha nem adja fel, hogy megtalálja szeretteit és megtalálja elveszett családját.

Hétvégi filmajánló

                                            November 30. (szombat)


Játékfilmek


     9.35     Viasat 3                    A vörös Pimpernel     1. rész
           Író: Orczy Ema bárónő

   10.35     Viasat 3                    A vörös Pimpernel     2. rész

   13.00     Story 4                      Christine
           Író: Arthur Schnitzler. A film 1958-ban készült. Fsz.: Romy Schneider, Alain Delon.   Ism.: vasárnap  14.35

   13.25     Film+                         Egy magyar nábob
           Író: Jókai Mór. A film 1966-ban készült.

                 

   19.20      Story 4                      Miss Marple: Szunnyadó gyilkosság
           Író: Agatha Christie

                  



                                             December 1. (vasárnap)


Játékfilmek


   13.00      Duna TV                   Egy fiúnak a fele
           Író: Mikszáth Kálmán. A film 1943-ban készült.

   20.00      Duna TV                   A Zebegényiek
           Író: Mesterházi Lajos. R.: Zsurzs Éva. A film 1978-ban Zsurzs Kati, Páger Antal, Komlós Juci és még sokak közreműködésével készült.

   21.00      Story 4                      Poirot - Hétvégi gyilkosság
           Író: Agatha Christie

   21.40      m1                            Szigorúan bizalmas
           A film 1998-ban két Oscar-díjat kapott, Kim Basinger a legjobb női mellékszereplő megformálásáért.

   22.55     AXN                          Kétségbeesés
           Író: Stephen King

   23.55     m1                             Mindent anyámról
           Spanyol film, amely 2000-ben Oscar-díjat kapott mint a legjobb idegennyelvű film.


Ismeretterjesztő filmek


   20.25     Duna World               Vadászfilm
           1963-ban Széchenyi Zsigmond és felesége hathetes vadászexpedícióra indult Kenyába. Széchenyi Zsigmondné filmfelvételei és Széchenyi Zsigmond vadásznaplója alapján készült a film.

   21.10     Viasat History            A Machu Picchu megfejtése
           Régészek új generációja új adatok és leletek segítségével újra értelmezte az építmény történetét és célját.

   22.06      Hír TV                      Fotógéppel "abból a világból"
           Dr. Szentpéteri Tibor életét a fényképezés szeretete határozta meg. Fiatal korában a természetet örökítette meg. Később megjárta a Don-kanyart, 1956-ban pedig Budapest utcáin fényképezett. Több mint 30000 felvétele mesél történelmünkről. A portréfilm 2001-ben készült.

   22.10     Viasat History           Hajdani barátok
           Drazen Petrovic és Vlade Divac barátok voltak, akik együtt kosárlabdáztak a jugoszláv válogatottban, majd Amerikában az első külföldi játékosok között az NBA csillagai lettek. A balkán-háború azonban két ellentétes térfélre sodorta őket. 1993. június 7-én azonban Petrovic autóbalesetben meghalt. A megrázó történet a két férfi életét és barátságát mutatja be. 

                                                          

130 éve született

                                                           Babits Mihály
   

             
   Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos
  (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.)
Költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.


Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra (művelt, versszerető - könyv nélkül tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét).

 Szülőháza Szekszárdon

 Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába járt.

 Kelemen Auróra

  Babits Mihály 1887, Pécs

Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja a két testvérrel visszaköltözött az anyai nagypapa, Kelemen József szekszárdi házába. A nagymama, született Rácz Innoncentia (Cenci néni a Halálfiai-ból) fogta össze a családot. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Itt ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta.
Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ez után Fogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy utcai gimnáziumban tanított.
Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).

1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (mely azonban csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszról magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, San Remóba). Egy szerelmes verse (Játszottam a kezével) megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.

 

 

1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920. februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a Tanácsköztársaság bukásáig.
1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodott össze Tanner Ilonával.

 Tanner Ilona, Török Sophie

Tanner Ilona egyik öccse: Béla, jogász. Az ő 1928. március 12-én házasságon kívül született lányát: Ildikót fogadta örökbe 1928. szeptember 5-én a gyermektelenségre kárhoztatott Babits házaspár. (A kislány anyja: Irma, Babitsék háztartási alkalmazottja volt.)

Babits Mihálynak vérszerinti gyermeke tehát nem volt.

 

 

Babits Mihály, Török Sophie és Babits Ildikó, 1930, Esztergom

 

Sajnos Ildikó Babits Mihály halála után nehezen jött ki megviselt idegrendszerű nevelőanyjával és 1956-ban Angliába disszidált. Sokáig nagy szegénységben, lakókocsiban, számos macskával élt. 1982-ben halt meg.
 (Forrás:http://epa.oszk.hu/00000/00002/00017/czeizel.html)

1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits sok műve itt született. Ettől kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként működik. 


      
           

1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.
1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát.
 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved.


Mai Attila út 133. szám (akkor Attila út 95-99.)



1931. május 1-től 1937. augusztus 18-ig élt a ház első emeletén.

1937-ben tartunk, amikor az Attila úti lakás már kezdett szűknek bizonyulni, hiszen Ildikó cseperedett, nyolc éves volt ekkor, külön szobára volt szüksége. Ezért költöznek át az Attila út 103. szám (akkor Attila út 65/B.) alatti házba.

A negyedik emeleti új lakás szép, tágas, jó meleg, ablakaiból, balkonjáról kilátás nyílik a Vérmezőre.

(Forrás:http://szerelmembudapest.blog.hu/page/2)

 
1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.


       Logodi utca 31.

Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző.




 A költő és kutyája, Ádáz




Babits és felesége sírja a Kerepesi temetőben
(Forrás: Wikipédia)


Esti kérdés című versét mondja el maga a költő:
http://www.youtube.com/watch?v=tsS458gIxKo 

Olvasásra ajánlom

                              



Rachel, a londoni üzletasszony egy házat örököl vidéken, amelyhez egy kutyamenhely is tartozik. Sok probléma merül fel a házzal, a menhely fenntartásával kapcsolatban, de ahogy a kutyáknak megpróbál új gazdát találni, rájön, hogy a vidéki élet sem áll távol tőle.

Natalie és Johnny vajon rendbe tudják hozni a házasságukat azzal, hogy befogadják Bertie-t, a csintalan basset-houndot, aki fosztogatja a hűtőszekrényt, és rendszeresen feldúlja a házat?

Zoe volt férje egy labrador kölyköt ajándékoz fiainak, azaz Zoe-nak, hiszen a kutya gondozása őrá marad. Ám ekkor megismerkedik Billel, a jóképű orvossal, aki talán megérti.

Ahogy az új kutyatulajdonosok útja keresztezi egymást, sokat tanulnak a hűségről és a feltétel nélküli szeretetről.

Hétvégi filmajánló

                                    November 23. (szombat)


Játékfilmek


   10.55      Film+               Lesz ez még így se!
           1998-ban Jack Nicholson és Helen Hunt is Oscar-díjat kapott filmbeli alakításáért.

   13.35      Film+               Szegény gazdagok
           Író: Jókai Mór. A film 1959-ben készült.

                 

   14.25      Duna TV          Hatholdas rózsakert
           Író: Babits Mihály

                 

   16.35      Duna TV          Özvegy menyasszonyok
           Író: Fedor Ágnes.  Fsz.: Garas Dezső, Pécsi Sándor.

   19.20      Story4              Miss Marple: A Sittaford-rejtély
           Író: Agatha Christie

                 

   21.00      ATV                 Millió dolláros bébi
           Clint Eastwood filmje 2005-ben 4 Oscar-díjat kapott.

   22.50     Cool                   A titkos ablak
           Író: Stephen King

   23.10      Universal Channel   A Bourne-rejtély
           Író: Robert Ludlum





                                   November 24. (vasárnap)


Játékfilmek


   13.05      Film+                  Lovagias ügy
           Író: Hunyady Sándor. A film 1936-ban készült Kabos Gyula és Ráday Imre főszereplésével.

   16.50      Film+                  A Thomas Crown-ügy
           A film 1969-ben Oscar-díjat kapott a Legjobb eredetí filmdal kategóriában.

   20.35      Duna TV             Régimódi történet     6. rész

   21.00      Story4                 Poirot - A titokzatos kék vonat
           Író: Agatha Christie

   21.30       Duna TV            Szerelem
           Író: Déry Tibor. 1971-ben a Cannes-i fesztiválon Külön díjat kapott Darvas Iván és Törőcsik Mari, a Zsűri Nagydíját pedig a rendező Makk Károly kapta.

   21.40        m1                     Mephisto
           Író: Klaus Mann. Szabó István filmje 1982-ben a Legjobb idegennyelvű film kategóriában Oscar-díjas lett.

                 


Ismeretterjesztő filmek


   17.25      Discovery World  Kennedy testőrei 
            A filmben megszólalnak a Titkosszolgálat tagjai, akik közel ötven éven át hallgattak az eseményekről. 

155 éve született

                                       Selma Lagerlöf



                     

                                   Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf

(1858. november 20., Mårbacka, Svédország – 1940. március 16., Mårbacka) svéd írónő.

Nemzetközi sikert a Nils Holgersson csodálatos utazása c. gyermekkönyvével ért el. Az első nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült. Az újromantika és az impresszionizmus képviselője.


Édesapja, Erik Gustaf Lagerlöf nyugalmazott hadnagy és földbirtokos volt, édesanyja, Louise Elisabeth Wallroth vagyonos filipstadi kereskedőcsaládból származott. Szülei mély evangélikus vallásossága Selma egész életére és író munkásságára kihatott.


Az írónő háza, ahol született és élt haláláig.


 Selma Lagerlöf 23 évesen.

1885-től 1895-ig egy lányiskolában tanított. Ekkor fogott bele első regényébe, a Gösta Berling történetei (1891) című terjedelmes munkába (eredeti címe Gösta Berlings saga). A könyv először nem aratott nagy sikert, csak a dán fordítás 1893-as megjelenése után.

1906-1907-ben megjelent a legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint – földrajz-tankönyv. Ebből a művéből később népszerű rajzfilmsorozat készült, melyet Magyarországon is vetítettek.

1909-ben kapta a Nobel-díjat „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”. A díjjal a Svéd Akadémia elismerte a Nils Holgersson meseregényben kifejezett mélyen morális gondolatot is: "inkább maradjak örökké törpe, mint hogy eláruljam a barátomat". A Nobel-díjjal járó jutalomból visszavásárolta a családi birtokot, a szeretett Mårbackát, ahol született, s amely alkoholista apja adósságai miatt úszott el annak halála után.
Lagerlöf műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben. Lagerlöf világa a démonok és tündérek lakta Svédország.
A második világháború közeledtével Lagerlöf segített német értelmiségieket kimenekíteni Németországból a náci rémuralom elől. Amikor a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Finnországot, Selma Lagerlöf a Nobel-díjjal járó aranyérmét elküldte a finn kormánynak azzal a szándékkal, hogy segítse őket a Szovjetunió elleni harcban. Bár a finn kormányt a gesztus mélyen meghatotta, az érmet visszaküldte az írónőnek.

Élete utolsó évtizedeiben megírta dokumentumértékű három vaskos könyvet kitevő memoár köteteit. 81. évesen otthonában érte a halál.

(Forrás:Wikipédia)

Olvasásra ajánlom

                                          


Egy félbeszakadt levél az egyetlen nyom, amelyből Tara és Emerson kiindulhat legjobb barátnőjük, Noelle, a bába öngyilkosságának okait kutatva. Miért választotta a halált? Ismerték-e valójában? Kutakodásuk nyomán félelmetes és fájdalmas titkok derülnek ki, amelyek az utolsó oldalig izgalmassá teszik ezt a könyvet.

Hétvégi filmajánló

                           November 16. (szombat)


Játékfilmek


     4.05     Film+                         Szfinx
            Író: Robin Cook. A film 1981-ben készült.

                 

     7.00     Film Café                   A csikó
            Író: Mihail Aleksandrovic Solohov. Amerikai film 2005-ből.


   11.00     Film Café                   A palást
            Fsz: Richard Burton. 1954-ben 2 Oscar-díjat kapott a film a jelmezekért és a látványtervezésért.


   16.30     Duna TV                    Jaguár
            Író: Heltai Jenő. Fsz.: Mensáros László, Törőcsik Mari. A film 1967-ben készült.


   16.50     Film+                         A Pendragon legenda
           Író: Szerb Antal. Fsz.: Latinovits Zoltán, Darvas Iván. A film 1974-ben készült.

                 

   19.20     Story4                        Balhüvelykem bizsereg...
           Író: Agatha Christie

                 

   21.10     Story5                        Álom és szerelem
           Író: Rosamunde Pilcher


Ismeretterjesztő filmek


     9.30     Discovery World       Csernobil - élet a Holt Zónában
           A katasztrófa utóhatását vizsgáló film bemutatja, hogyan maradt fenn a természet a radioaktivitással mérgezett városban.


   17.00     National Geographic  Kennedy hét kritikus napja
            Milyen események alakították Kennedy személyiségét. A Nat Geo összegyűjtötte a híres államférfi életének hét talán legfontosabb napját, amelyek befolyásolták életét a dallasi merényletig.


Koncert


   23.05     Duna TV                    MüpArt - Warren és Allan Wache & the Hungarian Swing All Stars
           A negyvenes évek aranykorának muzsikáját keltik életre a Szalóky Béla vezetésével alakult Hungarian Swing Stars és a Wache-fivérek.




                            November 17. (vasárnap)


Játékfilmek


   12.45     Duna TV                      A méla Tempefői
           Író: Csokonai Vitéz Mihály. A film 1975-ben készült Zsurzs Éva rendezésében.

                 

   13.05     Film+                           Lila akác
           Író: Szép Ernő. A film 1934-ben készült.


   16.30     Duna TV                      A hegyek lánya
           Író: Tormay Cécile. A film 1942-ben készült.


   20.00     Duna TV                      Régimódi történet     5. rész


   20.55     Duna TV                      Ének a búzamezőkről
           Író: Móra Ferenc. A film 1947-ben készült.

                 

Olvasásra ajánlom

                                


Mikkel Birkegaard dán író első regénye egy misztikus elemekkel átszőtt krimi, mely hazájában azonnal bestseller lett és már 21 nyelvre lefordították.

John Campelli, a fiatal ügyvéd, aki édesanyja öngyilkossága óta apjával sem tartotta a kapcsolatot, apja halála után mégis megörökli annak koppenhágai könyvesboltját. A bolt azonban egy titkos társaságnak a "Feolvasók társaságának" is találkozóhelye. Az olvasás és a képzelőerő nagy hatalommal bír. Amikor John felfedezi,hogy apja halála nem egyszerű baleset volt, ráébred, hogy új barátai veszélyben vannak és most már ő felel értük.

Hétvégi filmajánló

                          November 9. (szombat)


Játékfilmek


   19.20     Story4                    Miss Marple történetei - Szemfényvesztők
           Író: Agatha Christie


Ismeretterjesztő filmek

     7.00     National Geographic     Falkában az erő: Oroszlánok
           A filmben egy dél-afrikai oroszlánfalka kifinomult zsákmányejtő stratégiáit nézhetjük meg.
  
   22.06     Hír TV                          Szabad Ózd
            1956-ban Ózdra csak november 19-én vonultak be az orosz csapatok. Addig a Munkástanács szervezte a város életét. A Munkástanács lapja a Szabad Ózd még a megszállás után is ellenállásra szólított fel. A film az ózdi forradalom eseményedit mutatja be.




                          November 10. (vasárnap)


Játékfilmek


   20.05     Duna TV                    Régimódi történet     4. rész
           Író: Szabó Magda

                
  
   21.00     Duna TV                    Emberek a havason
           Író: Nyírő József

Ismeretterjesztő filmek


     7.00     National Geographic  A Kristálybarlang titka
            2008-ban Mexióban egy barlangászcsapat feltárt egy földalatti járatot, ahol több méteres gipszkristály gerendákkal ékeskedő kristálybarlangot fedeztek fel.

   22.06     Hír TV                        Jelszó: Fakanál
            Vazul atya 1956-ban engedély nélkül hagyta el az esztergomi fernces kolostort és a Budai Várba ment, ahol géppisztollyal a nyakában gyóntatta és oldozta fel sebesült katonatársait. 1999-ben , 40 évnyi emigráció után meséli el élete történetét.
  

Novemberi könyvajánló

                               

Olvasásra ajánlom

                                   


Karen Essex történelmi hitelességgel megírt regényében két nő fordulatokban gazdag életét tárja fel az olvasók előtt, megismertetve bennünket a világ egyik legértékesebb műgyűjteménye, az Elgin- márványok történetével.

 Mary Elgin 1799-ben férje Lord Elgin oldalán hajózik az Oszmán Birodalom felé, hogy férje nagyszabású terveit segítse.  Az angol főúr célja, hogy az Akropoliszon álló Pallasz Athénének szentelt templom csodálatos szobrait is megszerezhesse.

A regény másik szála Periklész és kedvese, Aszpaszia története, aki modellt áll Pheidiasznak Pallasz Athéné szobrának megalkotásához. Ennek azonban súlyos következményei lesznek.

Mindkét nő küzd saját szabadságáért, milyen árat kell ezért fizetniük?

A könyv a Regényes történelem sorozatban jelent meg.

Hétvégi filmajánló

                                Október 19. (szombat)


10.30      m1     "Krisztus fog győzni!" Sándor István szalézi testvér boldoggá avatása
         Közvetítés a budapesti Szent István térről. A Duna TV-n már 9.30-tól.


Játékfilmek


     9.00     Film+                         A kincses sziget   1. rész
            Író: Robert Louis Stevenson. A film 2012-ben készült.   2. rész   vasárnap  9.30

   13.00     Story4                        P. S. I Love You
            Író: Cecelia Ahern

                


   13.25     Duna TV                   Cyrano de Bergerac
           Író: Edmond Rostand. A film 1950-ben készült.

                 

   16.15     Duna TV                   Magdolna
           Író: Harsányi Zsolt. A film 1941-ben készült.

   19.10     Film+                        Marley meg én
           Ism.:  vasárnap  11.20

                 

   19.20     Story4                       Miss Marple: Gyilkosság a paplakban
           Író: Agatha Christie

   20.50     Viasat3                     A cápa
           A film 1976-ban 3 Oscar-díjat kapott. 15 éven aluliaknak nem ajánlott.

   21.15     Duna TV                  Nem félünk a farkastól
            Fsz.: Elizabeth Taylor, George Segal, Richard Burton. A film 1967-ben 4 Oscar-díjat kapott. Köztük a legjobb női alakításért Elizabeth Taylor.

   23.40     TCM                         Feltámad a vadnyugat
            Író: Michael Crichton. A film 1973-ban készült.


Ismeretterjesztő filmek


     5.00      Viasat History          Művészeti élet - a futurizmus forradalma
            A film a futurista mozgalom születésének és kibontakozásának történetét mutatja be eddig még nem látott műalkotások és archív felvételek segítségével.

   19.00     National Geographic  Élet a Marson
           A Mars meglehetősen barátságtalan bolygó, Chris McKay, aki a NASA-nak dolgozik mégis azt állítja, hogy hamarosan eljön az idő, amikor majd ember élhet a Marson.




                             Október 20. (vasárnap)


Játékfilmek
  


   18.25     Film Café                      Miss Austen bánata
           Író: Jane Austen.  Amerikai-angol életrajzi dráma.

   21.15     Duna TV                       Pacsirta
           Író: Kosztolányi Dezső. Páger Antal az 1964-es Cannes-i fesztiválon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját.

                 

   22.10     Story4                           Egy hölgy arcképe
            Író: Henry James.

                

  

210 éve született

                                                 Deák Ferenc

Kehidai Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, „a haza bölcse”, „a nemzet prókátora”.


                                         


Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ami akkor a család egyik tekintélyes birtokának központja volt. (A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt.)


Édesanyja, Sibrik Erzsébet belehalt a szülésbe. Mivel az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemő Zalatárnokra nagybátyjához, Deák Józsefhez került. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ezidőtájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt szoptatós dajka. 1808-ban édesapja, id. Deák Ferenc is meghalt. Az árvát ezután testvérei, Antal, Jozefa és Klára vették magukhoz.


                               Deák Ferenc családfája


 Deák szülőháza Söjtörön










Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez, ezt erősítette agglegény volta is. Testes, nehézkes fiú és férfi volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség.”. Kitűnt nagy testi erejével: a pozsonyi diétán csak Wesselényi Miklós báró volt erősebb.
Kedvenc időtöltése az olvasás, séta, fafaragás volt. Írása nehézkes, rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó; ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. Maga ritkán nevetett hangosan. 

Elszakíthatatlan barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartott. A reformkor több nagy alakjához képest, nem volt világlátott ember, de provinciális sem: olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül tudott.

Tanulmányait kisebb vidéki iskolákban kezdte. Keszthelyen a premontrei gimnáziumba, Pápán a bencés algimnáziumba és Nagykanizsán a piarista gimnáziumba járt. A komoly, visszahúzódó fiú pártatlanságával, igazságérzetével és tanulmányi eredményével tűnt ki. Később Győrött a jogakadémiát végezte el, végül Pesten folytatott jogi gyakorlatot és itt is tett – a királyi táblánál – ügyvédi vizsgát. A hagyományt követve, megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző.

Deák Ferencet 1833. április 15-én választották követté. Azonnal Pozsonyba érkezte után tevékenyen részt vett az országgyűlés tárgyalásaiban. Első országgyűlési beszédét 1833. május 6-án mondta el az alsótáblán. Rövid idő alatt elismert vezére lett a megyei oligarchia legkimagaslóbb alakjait, Beöthy Ödönt, Pázmándy Dénest, Balogh Jánost magába foglaló rendi ellenzéknek. Barátjául fogadta Wesselényi Miklós és Kölcsey Ferenc, életre szóló barátságot kötött Klauzál Gáborral.




Sokkal gyümölcsözőbb volt az 1839-40-iki országgyűlés, amelyen Deák államférfiúi bölcsessége és önmérséklete a legszebb sikereket aratták.
Az 1843-44. évi országgyűlésen érezhető volt a távolléte. (Amikor az ellenzék a nemesség adózását, a közteherviselést írta zászlajára, a fanatizált papok által felizgatott és pénzelt köznemesség szótöbbséggel és erőszakoskodással megdöntötte a zalai közgyűlésen az adózás elvét, s bár Deákot akkor is - akarata ellenére, közfelkiáltással - megválasztották követnek, ő elvei ellenére, vérrel szerzett mandátumot vállalni semmi áron nem volt hajlandó.)

Az 1847-48. országgyűlésre ismét nem vállalt követséget. A minisztérium alakításakor Batthyány azonnal felterjesztette őt igazságügy-miniszternek és Deák most már elvállalta a képviselőséget. Pozsonyba sietett és a nagy fontosságú törvények megvitatásában még részt vehetett. Mint miniszter, nemcsak tárcája körében dolgozott, az egész magyar igazságügy korszerű átalakítását készítve elő, hanem az általános politikai kérdések eldöntésébe is belefolyt. A legsúlyosabb viszonyok közt is ragaszkodott a törvényességhez, visszautasítva a bécsi minisztérium követeléseit, de Kossuthtal szemben mindig a mérséklet és lojalitás politikáját pártolta, Batthyányval és Eötvös Józseffel egyetértésben.

Az 1848-as választásokon a sümegi kerületben indult, ahol képviselővé választották.
Amikor Windisch-Grätz 1848 végén Pest-Buda felé közeledett, az országgyűlés békéltető küldöttséget küldött hozzá, ennek Deák is tagja volt. Deák elfogadta e veszélyes megbízatást, bár sikert nem remélt.


Deák-kúria, Kehidakustány

A küldöttség visszautasítása után Deák visszament Pestre, onnan pedig Kehidára, birtokára. Többször is elindult Debrecen felé, de az osztrák katonaság mindig megakadályozta tervének végrehajtását.
A szabadságharc után őt is hadbíróság elé idézték, de szabadon bocsátották. Az elnyomatás éveit teljes nyugalomban töltötte. Visszautasította Schmerling felszólítását, hogy az igazságügyi reformok tárgyalásában vegyen részt, de éppoly kevéssé vett részt az akkori időben annyira elterjedt, titkos forradalmi mozgalmakban.
1854 után az év legnagyobb részét Pesten töltötte és kis lakosztálya az Angol Királynő Szállóban találkozóhelye lett a hazafiaknak, akik e szomorú időben Deák bölcsességétől vártak útmutatást.

 Az Angol királynő szálló a Mária Valéria utcában.
Forrás:http://users.atw.hu/budapestanno/html/galeria3.htm

A Bach-korszakban a passzív ellenállás (a közügyektől való elzárkózás) vezéralakja volt. Felhasznált minden alkalmat a nemzet erkölcsi erejének és reményének táplálására. Ő szólította fel a nemzetet közadakozásra, amikor Vörösmarty meghalt; és a nagy költő árváit maga a nemzet vette gondoskodása alá.

1860 végén, az uralkodó kívánságára Bécsbe ment, hogy elmondja, mi hazánkban az egyes tárgyakra nézve a vélemény.
1865. április 16-án megjelent híres húsvéti cikkével a kiegyezéshez vezető új irányt adott a birodalmi politikának. Azt a tételt fejtegette, hogy amikor az uralkodó tanácsosai elnyomni igyekeztek Magyarországot, mindig Őfelsége maga állította ismét helyre az alkotmányt. A nemzetben tehát annyi megpróbáltatás dacára sem szűnt meg a bizalom a császár igazságossága iránt.
 

Július 18-án az uralkodóhoz hívatták, Bécsbe, akinek előadta a magyar minisztérium (kormány) megalakításának szükségességét. Maga nem akart részt venni benne, miniszterelnökül gróf Andrássy Gyulát ajánlotta.

 A császár november 17-ére újra összehívta az országgyűlést, s minden nehézség elhárítása után, amiben az uralkodó mellett Deákot illette a legfőbb érdem, 1867. február 17-én ki is nevezte a felelős magyar kormányt. 

 A kiegyezés megalkotása Deák államférfiúi pályájának tetőpontja volt. Az „öreg úr” nem vett részt a kormányban, de mint pártvezér nagy hatalmat gyakorolt. A közjog nagy kérdéseinek elintézése után az állam szabadelvű berendezése feküdt leginkább szívén. Egyike volt azon ritka szerencsés politikusoknak, akik még öregségükben sem mondanak le ifjúkori ideáljaikról, akiknek egész élete a haladás szolgálatában áll.

1873. június 28-i beszédében mondta el, egész váratlanul, politikai végrendeletét. A lelkiismereti szabadságnak és a jognak éppoly mély tisztelete, a nemzet egyesítése iránt éppoly hő vágy szólt e beszédből, mint azokból, amiket 40 évvel azelőtt tartott a pozsonyi diétán. A szabad egyházat - szabad államban elvét tűzte ki a fejlődés céljául, nemcsak elméletileg, hanem a hazai viszonyok teljes ismerete alapján, megjelölve az oda vezető út egyes stációit.
Öregkorában sok örömet okozott neki Vörösmarty árvája, Ilona, akit ő nevelt fel, és az állatkertben a Kristóf nevű medve. Szívbaja mindjobban kifejlődött, már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni.

        Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona

Hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án éjjeli 11 órakor halt meg, élete 73. évében. Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, az egész nemzet gyászolta nagy fiát. Holtteste fölé mauzóleumot állított a nemzeti kegyelet. 1887-ben, a mai Széchenyi István téren, az MTA-val szemben, ma is álló szobrot emeltek emlékének.




 Mauzóleuma (Budapest, Kerepesi temető.)

Forrás:Wikipédia

Videók:

Söjtör, Deák Ferenc szülőháza:
   http://www.youtube.com/watch?v=nhS2mCpqcwI

Deák Ferencről:
   http://www.youtube.com/watch?v=fnIUX4N9my4

Olvasásra ajánlom

                            


Cselenyák Imre 15. regénye.

Ferhat, a kiszolgált janicsár Drinápolyban, a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, s magának sem tudja megmagyarázni tettét, de hazaviszi a haldokló kislányt.

Boriska felgyógyul és egyetlen igaz barátja, társa lesz, de magyarságukat titokban kell tartaniuk, hiszen a birodalom kémei mindenütt ott vannak.

Egy igaz barátság és szerelem története ez a regény, mely az 1600-as évekbeli Oszmán Birodalomba kalauzol minket.