Juhász Gyula
(Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
A 20. század első felében Magyarország egyik
legelismertebb költője.
Juhász Illés (1853–1902) posta- és távirdafőtiszt és felesége, Kálló Matild
(1862–1953) első gyermekeként született.
1893–1902 között a szegedi
Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899.
május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az
Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló. 1903–1906-ban a pesti
egyetem magyar–latin szakos hallgatója volt.
Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi
Dezsővel, Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium
titkára. 1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkard sújtott rá,
megsebesítve fejét és kezét. 1905-ben
megismerkedett Adyval, aki nagy
hatással volt rá. Juhász Gyula korán felismerte Ady költői tehetségét.
1906. június 17-én tanárvizsgát tett, majd a máramarosszigeti
piarista gimnáziumban tanított (1906–1908). 1907. február 9-én öngyilkossági szándékkal eltűnt a
városból. Március 17-én
tanári államvizsgát tett Budapesten,
megismerkedett Gulácsy
Lajossal.
1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét
jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében
Tetemrehívás címmel. Ősszel a
lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani.
Október 1-jén elhagyta
Lévát, Pestre utazott, a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona
véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve
(Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét.
Október 3-án hazatért
Szegedre.
1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanára volt.
Egyik megalapítója volt
A
Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak. Megismerte Sárvári Anna
(1887–1938) színésznőt, és reménytelen szerelem fűzte hozzá.
Az első Anna-vers
1908. október 25-én jelent meg.
Sárvári Anna ezt mondta Juhász Gyuláról: "én nem tehetek róla, hogy olyan halálosan belém szeretett ... nem szerettem, nem tudtam szeretni." A versekről pedig ezt: "ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.” 1938-ban, egy évvel Juhász halála után ő is öngyilkos lett. Csak 51 éves volt.
http://www.youtube.com/watch?v=qhKjoDbX5CA
1911–1913-ban a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára volt, de ezt
száműzetésnek érezte. 1913–1917-ben a makói
állami
főgimnáziumban tanított, s ez idő alatt a városban lakott.
Juhász Gyula makói háza
1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe
lőtte magát. A Rókus kórházban kezelték, ahol fölkereste Eőrsi Júlia.
A Világ riportereEőrsi (családnevén Janeschdik, írói nevén Eőrsi -Tóth) Júlia újságíró, tanár, író. Amikor Juhász Gyula 1914. március 6-án, Pesten mellbe lőtte magát, és a Rókus-kórházban feküdt élet és halál között, a Világ című lap a szerkesztőség egy fiatal leánytagját küldte a kórházba, hogy hozzon hírt a költőről. Ott feküdt az ágyon eszméletlenül, mozdulatlanul, mellén a véres sebbel. Mikor végre kinyitotta a szemét, ismeretlen arc borult föléje, szőke hajkoronás, fehér leányarc, riadt szempár ... A költőnek jólesett a vigasztalás.
Kettős hatásA költő nimbuszától megrészegedett fiatal lány valóban életet adott ezekben a hetekben-hónapokban Juhász Gyulának. Évekig intézte a költő ügyeit, klinikákon, kiadóknál. A versekből, levelekből kiviláglik Júlia hatásának kettős jellege: hogyan adta vissza a költő életkedvét, vette kezébe gyámoltalan életének irányítását. Ugyanakkor az is kitűnik, hogyan befolyásolta költészetét a háború idején érlelődő lírai realizmusától eltérítve, vallásos-misztikus irányba, hogyan válogatta Juhász verseit, hogyan tette egyoldalúvá költészete e fontos időszakának képét.
Titkos „házasság”Érzelmi kapcsolatuk 1918 elején lazult meg. Új élmények vártak a költőre: a forradalmak és Hermia, vagyis Zöldi Vilma szegedi színésznő iránti rajongása.
1919-től pedig ismét föltündökölt az örök női eszmény, az egyetlen Anna éteri képe. Júlia visszaemlékezéseiben görcsösen ragaszkodik a legendához, hogy szerelmük, amelyet a költő édesanyja, Juhász Illésné nem hagyott boldog házassággá érni, holtig tartott - mint könyvének címében is utal rá. Tiéd a sírig című kötetében írja, hogy budapesti lakásán, Bodor páter és Szalay József szegedi rendőr-főkapitány jelenlétében gyűrűt váltott Juhász Gyulával. Az állítólagos frigy körülményeiről utóbb még hivatalos jegyzőkönyv is készült - az esemény valódiságát azonban erősen kétségbe vonják a kutatók.
|
1917. január 8-án idegrohamot kapott, betegségével a
budapesti Moravcsik-klinikán kezelték. Április 9-én „hivatalosan elmebetegnek
nyilváníttatik”. 1915. január elején megjelent második kötete,
Új versek
címmel.
1918. november 22-én tagja lett a szegedi Nemzeti
Tanácsnak. A radikális párt al-, majd társelnöke, népgyűlések szónoka, a Délmagyarország
vezető publicistája volt. 1919. március
24-én a
Forradalmi kiskáté című írásában köszöntötte a kommunista
hatalomátvételt. Április
8-án a szegedi színház
direktóriumának tagjaként új műsorpolitika kialakításához kezdett. Május 7-én a francia megszállás
alatt levő Szegeden, a már április közepén fölülkerekedő ellenforradalom
elüldözte a színház éléről; tanárgyűlésen bántalmazták. Életét derékba törte a
tanácsköztársaság bukása. Nyugdíjat nem kapott, verseivel, cikkeivel kereste
kenyerét. A
Munka című szociáldemokrata lap dolgozótársa,
a munkásotthonban folyó kulturális munka irányítója volt.
Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits Mihály, Kosztolányi
Dezső és Móra
Ferenc köszöntötte. 1925-ben egyik cikke
miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon fölmentették.
1926-ban Bécsben József Attila kalauzolta; Kassákkal, Hatvanyval találkozott.
1926 augusztusában Ipar utca 13. szám alatti szülőházát lebontották. 1928-tól havi 44 pengő nyugdíjat kapott. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta), a siker azonban megbénította. Az év
nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte. Veronállal
megmérgezte magát.
Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem
oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől
rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a
rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a szimbolizmus, mint a századelő nagy újítóiét,
nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek,
kompozíciójuk zárt. Az impresszionista hangulatlíra művelője volt.
Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett édent jelentette
neki.
Fekete Mária című versének sorai a Szegedi ferences
templomban található kép melletti falrészen márványba vésve olvasható:
| „ |
ősi
templom árnyas szögletében
Századoknak füstje és pora
Lassan lepte be, s ő mély sötéten
Néz a jövőbe hét tőrrel szívében:
Magyarok Asszonya. |
” |
A költő sírja Szegeden.
(Forrás: Wikipédia)
Áprily Lajos
Bethlen Kollégium, Nagyenyed
Feleségével, Jancsó
Adriennel (1921-2006, színész, előadóművész) való házasságukból két gyermekük született.
Jékely Zoltán sírja Budapesten, Farkasréti
temető
